Na ez az a film, amire azért nem ültetnék be bizonyos embereket, mert nem értenék, illetve azért nézetném meg ugyanazokkal, hogy megértsék. A téma nem más, mint az élet. Ettől még lehetne unalmas a dolog, de a tálalás kivételes, egyedi, laza és hangulatos.

Rezümé
Richard Linklater új filmje úttörő mozis élmény: 2002 és 2013 között készült, és 12 évet ölel át egy család életéből. A középpontban a kezdetben hat éves fiú, Mason áll, aki nővérével, Samanthával páratlan érzelmi és lelki utat tesz meg az évek során, a gyerekkortól a felnőttkorig.

Főszereplők: Ethan Hawke, Ellar Coltrane, Patricia Arquette, Lorelei Linklater.
Rendező: Richard Linklater.

Egy méterrel a föld alatt

Tetszik a megközelítés. Linklater belevágja a rendezői ásót a földbe. Úgy képzelem, pontosan egy méter mélyre, azaz nem a felszínt kapargatja és nem is túr le nagyon. Utóbbit a nézőre bízza. A Sráckorban csak úgy történnek a dolgok, egyszerűen, lazán, hétköznapiasan. Mintha valamelyik kollégánk életébe pillantanánk bele, vagy a játszótéren bicikliző szomszéd gyerek mindennapjaiba. A különbség, az óriási különbség az, hogy itt megkapjuk a puzzle összes elemét, az apró dolgokat is látjuk.

Tapintható, életszegú hangulat

Bevallom, először nem értettem, mi a különleges abban, hogy egy filmet 12 éven át forgattak ugyanazokkal a szereplőkkel. A Sráckor közepe felé aztán egyszercsak világossá vált minden. A színészek és a karakterek párhuzamos változása egy tapintható, igazán életszagú hangulatot varázsolt a vászonra. A végeredmény ettől függetlenül is lehetett volna vontatott és unalmas. De nem lett az, szerintem elsősorban a történetekben ügyesen elhelyezett apró fogások miatt nem. Ezeket a fogásokat nevezhetjük, mondjuk hangulati szamárvezetőknek, és aki nem látja/érzi őket, sűrűn fog ásítozni a székében. Na, ez az a film, amire azért nem ültetnék be bizonyos embereket, mert nem értenék, illetve azért nézetném meg ugyanazokkal, hogy megértsék.

Állandó és változó, bonyolult és egyszerű

A Sráckornak van vezető karaktere, de igazából ezt észre sem vesszük. Hiszen nem is Mason személyisége, tulajdonságai a fontosak, hanem a különböző élethelyzetekre adott válaszai. A többi karakter szerves része a történet jól érzékelhető pulzálásának, a színészek egytől egyig kiválóan hozzák az állandósság változatosságát, azt, hogy az élet egyszerre bonyolult és egyszerű. Egy gyermek, majd egy kamasz szemén át futtatják le előttünk a (jól ismert) életdarabkákat (puzzle-kat), amelyeket soha senki sem tudott még összerakni teljesen. A film is ezt bizonyítja, meg azt, hogy igazából nincs is erre szükség. Nem létezik lényeg, meg pillanat. Csak emberek, maguknak és másoknak.

ÉRTÉKELŐ

Sztori: 10/8

Fíling: 10/10

Karakterek: 10/8

Összesítve: 30/26