Filmünk főhőse akkora tuskó, hogy szédül a kórház betonján, a HIV-ről azt hiszi, hogy nátha, koszos farmerben, összetekert ötdollárossal szívja a kokaint, és csizmában akar meghalni. Ám előtte… Előtte, megtanulja az életet. Élni és (át)értékelni.
Rezümé
Ron Woodroof (Matthew McConaughey) villanyszerelőként tengeti hétköznapjait, de igazán a rodeók vakmerő világában érzi otthon magát. Egy öntörvényű, vérbeli texasi cowboy, aki nem tulajdonít különösebb jelentőséget a holnapoknak. Ebből az életigenlő mámorból egy sokkoló hír józanítja ki: HIV vírussal diagnosztizálják, az orvosok szerint már csak 30 napja van hátra. 1985-öt írunk, amikor még a szabadalmaztatott gyógyszerek hiányával kell szembenéznie minden egyes HIV-fertőzött betegnek. De Ron nem fogadja el a halálos ítéletét: kutatni kezdi a lehetséges gyógymódokat. Mexikóba utazik, ahol rátalál egy alternatív gyógyszerre, és más megoldás nem lévén, elkezdi becsempészni az USA területére. Ron, az AIDS-es Rayonban (Jared Leto) biztos szövetségesre talál, akivel minden kockázatot bevállalnak: közösen megalapítják a 'vásárlói klubot', ahol HIV-pozitív betegek havi tagsági díj ellenében hozzájuthatnak a kormány által nem jóváhagyott gyógyszerekhez, kiegészítőkhöz. A gyógyszergyártó cégek, a tudományos intézetek nagy kihívással néznek szembe, ugyanis a dallasi cowboy népes tábora, és az illegális gyógyszerek értékesítése egyre nagyobb visszhangra talál. Ron elszánt küzdelembe kezd: felveszi a harcot a kormány embereivel, hogy bebizonyítsa igazát, visszaszerezze méltóságát, és sorstársaival együtt elfogadják őt ebben a kegyetlen, életért folytatott küzdelmében.
(Forrás: port.hu)
Bunkó tudatlanságból valami új
Ronnal még maga a halál sem baszakodhat. Kemény texasi csávó western csizmával, csőre töltött mordállyal a kocsija csomagtartójában, és kőagyba vésett sziklaszilárd meggyőződéssel, miszerint a nők másodrangúak, a melegek betegséget hordozó élősködők, az élet pedig arról szól, hogy meló után beverünk 16 sört, meg két prosti és a féleszű haverok társaságában felszívunk egy zsák kokaint. Isten áldja Amerikát és az ő elfajzott álmát. Ezt a fajta „király” élet nem érhet véget. Még az AIDS sem állíthatja meg. Készpénzben fizetek – mondja, és ekkor válik – teljesen akaratlanul - a bunkó tudatlanság valami újnak a kezdetévé.
Ateistából messiás, a maga módján
Ateistából akkor válhat keresztes lovag, ha valamiért nagyon szüksége van Istenre. De még ez sem teljesen elég hozzá. Ronnak szüksége van egy istenre, ráadásul rendelkezik a megfelelő mértékű egoizmussal, makacssággal, plusz valamiféle fura parasztbecsülettel. Anélkül hogy tudatában lenne mindennek, szép lassan túltesz a „keresztes lovagokon” és „messiássá” válik. Szóval ilyen ember ez a Ron, weszkócsizmával rúgja be a kórházajtókat, és közben gyermeki őszinteséggel csodálkozik rá a körülötte zajló történésekre. A történések persze nem csodák, nem is lehetnek azok, viszont a bejárt út tekinthető valamiféle felsőbb, égi hatalom pozitív kinyilatkoztatásának. Hogy maradjunk a vallási példánál, tekinthetjük úgy, Ron letesz valamit az utolsó vacsora nagy közös asztalára.
Embert formáló feladat
Matthew McConaughey „embere” már akkor is emlékezetes figura maradt volna, ha sosem hagyja el a rodeók és a lepattant lakókocsik világát, de azért színészileg úgy az igazi, ahogy ebben a filmben megírták. A karakter jellemváltozása tapintható, fogalmazhatunk úgy is, hogy McConaughey szörnyszülöttből formál embert, ami szép, fizikailag és pszichikailag is bonyolult, potenciálisan hálás, és esetünkben remekül megoldott feladat. Mindenképpen megemlítendő Jared Leto játéka, amelyről sokat elmond, hogy a Golden Globe-ot (McConaughey-hez hasonlóan) már bezsebelte, és jelölt az idei Oscar díjra is legjobb férfi mellékszereplő kategóriában.
ÉRTÉKELŐ
Sztori: 10/8
Fíling: 10/9
Karakterek: 10/9
Összesítve: 30/26
KLASSZIKUS
