A film folyamatosan, nagy adagokban szállítja a feszültséget, amely átsugárzik a nézőre. Izgalmas, fordulatos, kiszámíthatatlan mozi, kevés üresjárattal, nagyadag komorsággal.

Rezümé

Milyen messze mennél el, hogy megvédd a családodat? Keller Dover (Hugh Jackman) minden szülő rémálmával néz szembe, mikor 6 éves kislánya, Anna, barátnőjével együtt eltűnik. A kétségbeesés óráiban teljesen eluralkodik a családon a pánik. Az egyetlen nyom egy rozzant lakókocsi, amit az utcájukban láttak parkolni. A nyomozást vezető detektív (Jake Gyllenhaal) letartóztatja a sofőrt, Alex Jonest (Paul Dano), de bizonyítékok hiányában mégis szabadon kell engednie.
Az őrjöngő apa tudva, hogy gyermeke élete forog kockán, és a rendőrség egyetlen nyomot követve nem bukkant a kislányokra, úgy dönt, nincs más esélye: kezébe veszi az irányítást, kerüljön bármibe. De vajon egy elszánt apa mire képes, hogy megvédje a számára legfontosabbat?

(Forrás: port.hu)

Baj a levegőben

A komorság és a feszültség már az első pillanatokban „lejön” a képernyőről. Pedig ekkor még nem történik semmi rossz, viszont a baj benne van a levegőben. Úgy is lehet érezni a tragédia súlyos és hideg előszelét, ha korábban történetesen semmit sem olvastunk az alapsztoriról. Az izgalom aztán tovább fokozódik, szép nagy adagokban kapjuk az arcunkba. Megyünk, sodródunk a történésékkel, s igazából ez végig így is maradt, talán a film háromnegyedénél van némi üresjáratszerűség, de ez abszolút elenyésző.

Azonosulás felsőfokon

Az ilyen típusú moziknak az a nagy dobása, hogy képesek elhitetni egy adott állítást, szituációt, később megcáfolni, majd újra elfogadtatni azt a nézővel. Pont, mintha egy valódi nyomozást követnénk nyomon. Semmiben sem lehetünk száz százalékosan biztosak, minden és mindenki gyanús és mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Olyan keretek közé szorulunk, mint egy igazi detektív munka közben. Bizonyára sokan, főképp a gyermekesek, tudnak azonosulni a főszereplővel, míg mások annak barátjával, feleségével, vagy épp a rendőrrel. A lényeg nem az, hogy kivel, hanem az, hogy mennyire. Nagyon, életszagúan, olykor libabőrösen és könnyesen.

Ki van igazából fogságban?

Megvallom, azóta nem bírtam Jake Gyllenhaal-t, amióta szerencsétlent húszévesen beöltöztették egy nagy lufiba a Buborék srác című értelmetlenségben, azonban ez a zsaruszerep nagyon jól állt neki, és remekül tette a dolgát. Hugh Jackmant viszont mindig is kedveltem, és ő most ráadásul új oldaláról mutatkozott meg. A széteső apa, akit egy ősi, mélyről jövő erő mégis egyben tart – igazán élethűen hozta a figurát. Megtörhetetlensége igazi tragédia a tragédiában. A rendőrnek a tehetetlenség, a barátnak az önmagából való kifordulás a keresztje. Kérdés: ki van a leginkább fogságban?

ÉRTÉKELŐ

Sztori: 10/7

Fíling: 10/8

Karakterek: 10/9

Összesítve: 30/24

AJÁNLOTT